Előadásaim egyik fő témája a fogyasztóvédelem. Ezen belül sokat beszélgetünk a jótállás kérdéséről.
Fontos kiemelni, hogy a jótállás a természetes személy fogyasztó és az értékesítő vállalkozás között létrejövő kapcsolat.
2021. január 1-től változik a jótállásokra vonatkozó törvény.
270/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet
az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, valamint az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról
A legfontosabb változás abban van, hogy a megvásárolt termék értékétől függő lesz a kötelező jótállás mértéke.
Mit jelent ez?
„A jótállás időtartama:
a) 10 000 forintot elérő, de 100 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén egy év,
b) 100 000 forintot meghaladó, de 250 000 forintot meg nem haladó eladási ár esetén két év,
c) 250 000 forint eladási ár felett három év.”
Továbbra is érvényben marad, hogy a forgalmazó az előírásoknál több jótállási időt is vállalhat, azonban a 10.000 forintot el nem érő termék esetében a jótállás vállalása már nem lesz kötelező.
A jótállásra kötelezett termékek köre bővül, melyeket a Kormányrendelet melléklete sorol fel.
Ilyen termékek például a nyílászárók, árnyékolástechnikai eszközök, kaputelefonok, riasztóberendezések, zuhanykabin, kád, csaptelep, drónok, 10.000 forintot meghaladó eladási ár felett.
Reklamáció esetén már nem követelhetik az eredeti csomagolás meglétét.
Bevezetésre kerül az elektronikus garanciajegy. Igaz, ilyennel már korábban is találkozhattunk a mindennapok gyakorlatában.
Amennyiben a javítási idő a 30 napot meghaladja, úgy egyes termékek kivételével, kötelező lesz cserélni a terméket.
Ha egy termék nem javítható, nyolc napon belül cserélni kell vagy visszafizetni a vételárat.
